Csörgő Zoltán hagyománykutató, tudatkutató
Csörgő Zoltán (1967) tudományos kutató és kutatásszervező, író, szerkesztő. Tanárként és művelődésszervezőként végzett az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán (1993), majd mentálhigiénikusként diplomázott a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (1998). Jelenleg a Kelet-Nyugat Kutatóintézet kutatója és folyamatmenedzsere, valamint a Mantra Alternatív Természettudományi Főiskola tanára.
Fontosabb munkahelyek
Újságíró, külföldön kulturális rendezvényszervező (1989-től); Stratégiakutató Intézet Kht. (kutatásszervező, kutató, 1999-2000; programigazgató, 2000-2001; ügyvezető, 2001-2004); Kelet-Nyugat Kutatóintézet (kutató, folyamatmenedzser 2004-től); Mantra Alternatív Természettudományi Főiskola (tanár, 2004-től).
Kutatási területek
A szimbólumok és szertartások szerepe a modern kori ember életében (1997-től); összehasonlító szimbólumkutatás (1998-tól); hagyományalapú tudástársadalom-elmélet (2000-től); a tudatkutatás története (2002-től); a buddhizmus, mint a tudatkutatás egyesítő elmélete (2004-től).
Szellemi arcél
Csörgő Zoltán fő kutatási területe a tudatkutatás. Ennek egyik részeként vizsgálja a szimbólumok különböző formákban, szent szövegekben, szertartásokban való megjelenését, ezek szakrális tartalmát, valamint tudati hátterét. Számára az összehasonlító vallásbölcselet és hermeneutika nemcsak a figyelmét a különböző vallások központi és közös értékeire ráirányító módszert jelent, hanem alkotóerőket felszabadító személyes tapasztalást is. Másfelől foglalkoztatják a nyelvi kifejezésmódban megjelenő kognitív folyamatokra és spirituális élményekre vonatkozó tapasztalatok, a benső folyamatok gondolati, nyelvi megragadására és közvetítésére tett kísérletek, mint metaforikus-szimbolikus képi világ.
A Kelet-Nyugat Kutatóintézet kutatójaként és folyamatmenedzsereként célja, hogy segítsen megteremteni a feltételeit a hazai buddhista tudományos kutatásnak, amely a buddhizmus tanításaiból, értékszemléletéből, etikai elveiből és gyakorlatából fakadó választ és közérdekű megoldást kínálhat a jelenkori és a várható társadalmi, gazdasági, kulturális, ökológiai, és egyéb kihívásokra. Ennek részeként fontos kutatási területe a buddhista tanítások alkalmazása a nyugati pedagógiában, mellyel célja a tudományos, intellektuális képzési ideál meghaladásával a tudatkultúra közvetítése, meghonosítása az iskolákban - a társadalmi, etikai értékek kulturális átsajátításának segítése, az egyéni felelősségre és önmegtapasztalásra, a benső állapotok felismerésére és irányítására való gyakorlatias és racionális ösztönzés.
A United Nations Development Programme megbízásából 2004-ben fenntartható fejlődési stratégiákat írt Albánia több térsége számára, ebből fakadóan foglalkozik a fenntarthatóság és a fejlődés fogalmak és a fenntarthatóság gyakorlatrendszerének buddhista szempontú elemzésével, valamint kísérlettel a továbbgondolásra és a gyakorlati konzekvenciák levonására.
1990-ben egyike A Tan Kapuja Buddhista Egyház alapítóinak. Nyitott a különböző hagyományok ma is alkalmazható tanításai felé, ugyanakkor a gyakorlatok szempontjából a buddhista meditáció különböző formái és a jóga jelentik számára a megismerés eszközeit és módszereit, amelyek segítségével saját tudatának természetét figyelheti meg "munka közben".
Fontosabb közös publikációk
Helyi fejlesztés I. (MTA RKK, Miskolc, 2000); A tudás társadalma (Varga Csaba - Csörgő Zoltán szerk. Stratégiakutató Intézet, Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft., Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, 2002); Mirsusnehum - Tanulmányok Hoppál Mihály tiszteletére (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002); Ehető virágok (Kútvölgyi Mihály szerk. Timp Kiadó, Budapest, 2004). Újságíróként több mint ezer cikke (riportok, interjúk, tudósítások, stb.) jelent meg napi-, heti- és havilapokban. Több önálló kötete áll megjelenés előtt (Hagyományszótár, A gyermek, az aranykori ember, stb.).
Egyéb személyes tevékenységek
Indulásától (1997) kezdve a Javaslap főszerkesztője. 1998-tól mint képzett Transzformáció Játék vezető szervez és vezet önismereti foglalkozásokat és tréningeket. 1998-tól a Tejút Iskola Alapítvány elnöke, egy buddhista iskola megteremtését célzó program vezetője. Az INCO rovatvezetője (2001-től), a Stratégiakutató Intézetben közreműködik információs társadalom fejlesztésekben, intelligens régió projektek kialakításában és szervezésében, tudásközpontú települések tervezésében (1999-2004), a Zselici Édenkert és Jövőváros tervezésében (2002-től), a Tudatkutató Csoport és Hagyományközpont vezetője (2001-től). 2003-tól buddhista nyári gyermektáborokat szervez. A Mantra Alternatív Természettudományi Főiskolán archetipológiát és a tudatkutatás történetét tanítja. Születésüktől kezdve naplókat vezet gyermekei számára, melyekbe a legfontosabb megvilágosító erejű gondolataikat és párbeszédeiket jegyzi le.
e-mail: bodhicitta@freemail.hu