Varga Csaba társadalomelmélet-kutató, metafilozófus

Varga Csaba (1946) társadalomelmélettel és társadalomfejlesztéssel foglalkozó szociológus; címzetes egyetemi docens. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK szociológia szakán végzett, jelenleg a Stratégiakutató Intézet Kht. elnöke.

Fontosabb munkahelyek

Fiatal Művészek Klubja (igazgató, 1976-1980), Népművelési Intézet (1984-1988), Magyar Írók Szövetsége (titkár, 1988), Harmadik Évezred Alapítvány Stratégiakutató Intézet, majd Stratégiakutató Intézet Kht. (elnök, 1992-től). Rendszeresen oktat a Veszprémi Egyetemen, a Budapesti Gazdasági Főiskolán és a Századvég Politikai Iskola másoddiplomás képzésén. A Veszprémi Egyetem számára tananyagot készít információs társadalom elméletről és az e-közigazgatás elméletéről.

Kutatási területek

Falu és városkutatások (1972-1988), térszerkezeti kutatások (1986-tól), jövőkutatások, jövőstratégiák készítése (1976-tól), konzervativizmuselmélet (1992-1995), globalizáció és lokalizáció (1993-tól), információs társadalom elmélete és gyakorlata (1993-tól), tudás- és tudattársadalom elmélete (1995-től), metaelmélet-metafilozófia, új tudomány elmélete (2002-től). A Veszprémi Egyetemen az e-közigazgatási kutatócsoport társelnöke, a jövőkutatási csoport vezetője. A Stratégiakutató Intézetben jelenleg a metaelmélet-metafilozófia című kutatást vezeti.

Szellemi arcél

Varga Csaba pályáját szociográfusként-szociológusként kezdi a hetvenes években, de már a nyolcvanas évek végén megjelennek válogatott tanulmányai. A nyolcvanas évek közepén - Kamarás Istvánnal közösen írt - kis magyar utópiájuk, a "Reformvár" komoly hatást tesz az értelmiségre. 1989-90-ben részt vesz a magyar rendszerváltás lebonyolításában, ám már akkor bírálja ezt a politikai fordulatot, mert stratégiailag elégtelennek tartja, hogy Magyarország a kapitalista világmodell múltját választja jövőnek, miközben a globális világ már az információs korba lép. Ezért nem véletlen, hogy kilencvenes években az információs- és tudástársadalom teoretikusaként tűnik ki, ám közben érdeklődése még inkább eltolódik az elméleti-filozófia kérdéskörök irányába. Az ezredforduló után munkássága már a (a tudományokat, vallásokat, művészeteket egyesíteni szándékozó) metaelmélet-metafilozófia létrehozására koncentrál. Legutóbbi könyvének fülszövege többek között így mutatja be: "Varga Csaba az Egész filozófusa. Újkonzervatív gondolkodóként mindössze egy évtizede készül az átfogó metaelmélet megírására. Ez a könyv az előkészületek egyik szellemi dokumentuma, s ezzel új tudományos és gondolkodói pozíciót vívott ki magának. Ez egyrészt azért új, mert a metaelmélet szükségképpen interdiszciplináris, másrészt azért szokatlan, mert nem okvetlenül fékez le a tudomány hagyományos határainál." "Varga Csabát tehát nem lehet egyetlen hagyományos szellemi-ideológiai skatulyába sem besorolni. Szellemileg és nyelvileg is újat hozó, egyszerre kísérletező és integráló teoretikus. Az ezredforduló utáni elméletalkotás jelentős gondolkodójaként jelentős elmélethorizontokat tár fel." Szellemi magatartásához tartozik, hogy a kilencvenes évek közepétől egy kutató- és szellemi műhely (a Stratégiakutató Intézet) vezetőjeként is közismertté válik.

Fontosabb publikációk

Azon túl ott a tág világ (Bánlaky Pállal, Magvető, Budapest, 1979); Reformvár (Kamarás Istvánnal, Magvető, Budapest, 1984); Duna-táji tudósítás (válogatott tanulmányok, Gondolat, Budapest, 1988); Magyarország eresz alatt (válogatott szociográfiák, Magvető, Budapest, 1989); Szabadság-kísérletek (V-Kiadó, Budapest, 1997); Hagyomány és stratégia (Kapu Könyv, Budapest, 1997); Vidékfejlesztés az információs korban, avagy a lokalitás esélyei (Agroinform, Budapest, 2000); A legutolsó utolsó esély (Kiss Endrével, Stratégiakutató Intézet, Nagykovácsi, 2001); Új elmélethorizontok előtt (Tertia, Budapest, 2004).

Fontosabb közös publikációk

Magyar jövőképek (HÉA Stratégiakutató Intézet, MTA Szociológiai Intézet, Budapest Klub Alapítvány, stb.); Intelligens régiók Magyarországon 1. (Agroinform Kiadóház - Stratégiakutató Intézet, Budapest, 2001); Jövő mint egész (Friedrich Ebert Stiftung, 2001); A tudás társadalma I-II. (Stratégiakutató Intézet, Ipargazdaság Kutató Intézet, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, 2002). Fontosabb webcímek: a Stratégiakutató Intézet Kht. honlapja (www.strategiakutato.hu); INCO, az információs korról szóló elméleti-gyakorlati folyóirat főszerkesztője (www.inco.hu), az e-Világ című információs társadalom folyóirat szerkesztő bizottságának elnöke (www.evilagonline.hu), saját weblap (www.vargacsaba.hu), amely rávilágít Varga Csaba elméleti-filozófiai sokoldalúságára. A kilencvenes évek második felétől a Nemzeti Stratégia 2020-ig Könyvek szerkesztője, az Információs Társadalom Könyvek, és 2004-től a Metaelméleti Könyvek sorozat szerkesztője.

Egyéb személyes tevékenységek

Társadalomkutatói munkássága mellett részt vett és vesz társadalomfejlesztési kísérletekben, projektekben; olvasótáborok (1972-1985), falukísérletek (1969-1999), népfőiskolák (1982-1987) szervezése; a rendszerváltáskor a Magyar Néppárt képviseletében az Ellenzéki Kerekasztal tagja (1989-1990); Civilegyetem (1996-tól), információs társadalom fejlesztések, intelligens régió projektek, tudásközpontú település tervezése (1998-tól), e-közigazgatási fejlesztések (2003-tól), Aba intelligens város fejlesztése (2002-től), Zselici édenkert és jövőváros tervezése (2002-től). Festményeivel önálló kiállításon mutatkozott be Piliscsabán (2004).

Webcím: www.vargacsaba.hu; Stratégiakutató Intézet Kht.:
e-mail: vargacsaba@vargacsaba.hu; csaba.varga@metaelmelet.hu