Kiss Endre filozófus

Kiss Endre (1947) az MTA doktora, dr. phil., PhD és Dr. habil. (1975-ben szerezte meg az egyetemi doktori, 1977-ben a kandidátusi, 1997-ben az akadémiai doktori fokozatot (DSc.). 2000-ben habilitált.

Fontosabb munkahelyek

Kodolányi János Főiskola (egyetemi tanár); ELTE BTK Új- és Legújabb Kori Filozófiai Tanszék (vezető oktató); Stratégiakutató Intézet Kht (tudományos igazgató); Posztmodern Központ (Budapest-Székesfehérvár, programigazgató), Hegel-Fukuyama-Társaság (alapító igazgató).

Fő kutatási területek

Klasszikus idealizmus filozófiája, Nietzsche, tudományfilozófia, tudásszociológia, globalizáció, információs-, és tudástársadalom.

Szellemi arcél

Kiss Endre filozófusi tevékenysége három korszakra bontható. Az első korszakban az Osztrák-Magyar Monarchia filozófia- és eszmetörténetével, illetve a magyar filozófia- és eszmetörténet ezzel kapcsolatos problémáival foglalkozott. Történelmi és politikai okok magyarázzák, miként lehetett ez a történeti munka egyszerre felfedező és utópikus tevékenység is a létező szocializmus második szakaszában. Két összefoglaló könyvet írt erről a szellemi miliőről (magyarul: 1978, németül: 1986), két könyvet Hermann Brochról (a másodikat magyarul és németül is megjelentette), két másik könyvet a századforduló magyar kultúrájáról, európai, s azon belül közép-európai keretben.
Filozófiai tevékenysége második korszakának középpontjában Nietzsche állt. 1982-ben könyvet írt filozófiájának magyarországi recepciójáról, 1993-ban monográfiát Nietzsche filozófiájáról. Az egykori keleti blokk területén nem utolsósorban az ő erőfeszítései nyomán lett Friedrich Nietzsche többszörösen és több oldalról meghamisított filozófiája rehabilitálva.
Filozófiai tevékenysége harmadik korszakának középpontjában az 1989 utáni kelet-európai és egyben a globális fejlődés komplex problematikája állt. 1991-ben kutatócsoportot alapított a jelen filozófiai értelmezésének kidolgozására. A jelen teoretikus értelmezését és a jelen filozófiai irányzatainak teoretikus értelmezését számos párhuzamos perspektívából kísérelte meg elvégezni (a globalizáció elmélete, az információs társadalom, a posztmodern, a mindennapi tudat, a filozófiai tipologizálás aktuális problematikája). A jelen filozófiai értelmezésének munkálatai a globalizáció elméleti értelmezése körül kristályosodtak ki, majd az utóbbi három-négy évben, immár a globalizáció értelmezésében elért eredmények alapján, a tudás- és információs-társadalom teoretikus értelmezése került érdeklődése középpontjába.
1985-86-ban az első magyar filozófusként lett Humboldt-ösztöndíjas. Volt vendégtanár a Paris 8 (Vincennes a Saint-Denis) Egyetemen. Két alkalommal kapott ösztöndíjat az Österreichische Gesellschaft für Literaturtól (1988, 1994). Hosszabb meghívásban részesítette a Katholische Akademie (Hamburg). Tanulmányutat tehetett a Schweizerischer Nationalfond meghivására (1991) és kéthónapos tanulmányuton kutathatt Friedrich Nietzsche kéziratos filozófiai hagyatékát Weimarban (1990). Visiting fellow-ként tanulmányozhatta Hermann Broch hagyatékát a Yale Egyetemen (New Haven).
1986-ban Kiváló Munkáért kitüntetésben részesítették, 1998-ban az Eötvös-emlékérem kitüntetést kapta. 1994-ben a Valóság c. folyóirat részesítette nivódíjban.

Fontosabb könyvpublikációk (válogatás)

A k.u.k. általános világrend halála Bécsben (Budapest, 1978); Hermann Broch elmélete a polihisztorikus regényről (Budapest, 1981); A világnézet kora. Friedrich Nietzsche abszolútumokat relativizáló hatása a századelőn (Budapest, 1982); Szecesszió egykor és most (Budapest, 1986); Der Tod der k.u.k. Weltordnung in Wien (Wien - Köln - Graz, 1986); Friedrich Nietzsche filozófiája. Kritikai pozitivizmus és az értékek átértékelése (Budapest, 1993); Von Hamann bis Fukuyama. Die Philosophie und ihre Anerkennung (1994); Studien über österreichische Philosophie (Cuxhaven - Dartford, 1995); Against New Metaphysics. Studies on Positive Metaphysics and Everyday Consciousness (Cuxhaven - Dartford, 1996); Monetarismus und Liberalismus. Zu einer Theorie der globalen und geschichtsphilosophischen Aktualitaet (Dresden, 1998); Zur Rekonstruktion der Praesentistischen Rationalitaet Mittel-Europas (Cuxhaven - Dartford, 1998); A negatív univerzalizmus filozófiája és irodalma. Intellektuális monográfia Hermann Brochról (Veszprém, 1999); Philosophie und Literatur des negativen Universalismus. Intellektuelle Monographie über Hermann Broch (Cuxhaven - Dartford, 2001); ); A legutolsó utolsó esély. Új valóság és új vízió (Varga Csabával közösen, Budapest, 2001); Monetarista globalizáció és magyar rendszerváltás. Társadalomfilozófiai tanulmányok (Ferenczi, Budapest, 2002); Globalizáció és/vagy posztmodern. Tanulmányok a jelen elméletéről (Kodolányi János Főiskola, Budapest - Székesfehérvár, 2003); Erkenntnis als maechtiger Affekt. Nietzsche-Studien (Junghans, Cuxhaven - Dartford, 2003); Magyarország útja az EU-ba (Friedrich Ebert Alapítvány, Budapest, 2004); Friedrich Nietzsche evilági filozófiája. Életreform és kriticizmus között (Gondolat, Budapest, 2005); Magyarország és a globalizáció (Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 2005).

Fontosabb kiadott könyvek (válogatás)

A magyar filozófiai gondolkodás a századelőn. (Nyíri Kristóffal közösen, Budapest, 1977); Magyar gondolkodás 1944 és 1948 között (Tütő Lászlóval közösen, Budapest, 1990); Nation und Nationalismus in wissenschaftlichen Standardwerken Österreich-Ungarns ca. 1867-1918 (Justin Stagl-lal és Kiss Gy. Csabával közösen, Wien - Köln - Graz, 1997); Civilizáció az ezredfordulón (Dalos Rimmával közösen, Budapest, 1997); Posztmodern és evolúció a jövőkutatásban. (Hideg Évával és Nováky Erzsébettel közösen, Budapest 1998); Megérteni a globalizációt. (Molnár Jánossal közösen, Budapest, 1999); Incopark. Technológiai fejlesztési övezet (Szerzőtársakkal, Budapest, 2000); Intelligens régiók Magyarországon I. (Szerzőtársakkal, Budapest, 2001); A tudás társadalma I-II. (Varga Csabával és másokkal közösen, Budapest, 2002). Postmodern und/oder Rationalitaet (Székesfehérvár, 2005).

Egyéb személyes tevékenységek

Internationale Hegel-Gesellschaft (magyarországi megbízott 1988-2000, elnökségi tag 1994-2000); Internationale Schopenhauer-Gesellschaft (vezetőségi tag); Internationale Robert Musil Archiv (vezetőségi tag 1990-1998); Förder- und Forschungsgemeinschaft Friedrich Nietzsche e.V. (alapító tag); Német-Magyar Filozófiai Társaság (alelnök 2003-tól); az Andrássy Egyetem Doktori Tanácsának tagja, Filozófiai Vitakör (kuratóriumi tag 2004-től); Internationale Canetti-, Feuerbach-, Fichte-, Jaspers-, Scheler-, Schelling- és Spinoza-Gesellschaft; Österreichische Schopenhauer- és Österreichische Nietzsche-Gesellschaft; Internationale Hermann Broch Arbeitskreis (elnökségi tag); Arbeitskreis für die Erforschung der mittel-europaeischer Nation-building in kultursoziologischer Sicht (alapító elnök, majd az alakulás után vezetőségi tag);. AIPPH (magyarországi levelező); Mónus Illés Akadémia a Demokratikus Társadalomért (magisztrátusi tag); GERM nemzetközi tudományos szervezet (témafelelős); Gesellschaft für Masse- und Macht-Forschung (GMMF) (a Tudományos Tanács tagja); Római Klub Magyarországi Asszociációja; Felelősen a Jövőért Akadémiai Klub; Kiss Árpád Archívum és Emlékszoba (vezető); Európai Utas folyóirat (alapító tagja); Pro Philosophia folyóirat (szerkesztőbizottsági tag); American Biographical Institute Inc. (Research Board); Inamori (Foundation Board); MTA Veszprémi Területi Bizottsága (tanácskozási joggal rendelkező tag); Új Pedagógiai Szemle folyóirat (a szerkesztőbizottság elnöke); Magyar Pedagógiai Társaság (választmányi tag); College Internationale de la Philosophie (magyar képviselő) Agora Interdiszciplináris Tudományos Társaság (alelnök); a Nation und Nationalismus in Österreich-Ungarn c. kutatási projektum egyik vezetője; EU Kommunikációs Közalapítvány (az Elnöki Tanácsadó Testületének tagja 2003-tól); a "Phaenomen Europa. Europaeische Dimensionen phaenomenologischer Forschung" c. kutatási projektum tanácsadó testületének tagja; Kreatív Társadalomért alapítvány (kuratóriumi tag); Hegel-Fukuyama-Társaság (alapító és elnök, 1991-től); Stratégiakutató Intézet Kht. (tudományos igazgató 1998-tól); Posztmodern Központ (Budapest-Székesfehérvár, alapító tag, 2001).

Webcím: www.pointernet.pds.hu/kissendre
e-mail: andkiss@hu.inter.net